Bréb

Bréb (Breb)
Bréb
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Máramaros
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Máramaros
Község	Aknasugatag
Rang	falu
Községközpont	Aknasugatag
Irányítószám	437206
SIRUTA-kód	108428
Népesség
Népesség	931 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	501 m
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 44′ 55″, k. h. 23° 54′ 18″47.748541, 23.90493947.748541°N 23.904939°EKoordináták: é. sz. 47° 44′ 55″, k. h. 23° 54′ 18″47.748541, 23.90493947.748541°N 23.904939°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Bréb témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Bréb (románul: Breb, jiddisül שוגאטאג) falu Romániában, a történeti Máramarosban, Máramaros megyében.

Fekvése

A Gutin-hegység lábánál, Máramarosszigettől 22 km-re délre fekszik.

Nevének eredete

Neve a román breb ('hód') szóból való. Először 1360-ban, magyaros formában említették: Hatpatokfalua ('Hód-patak falva'). Mai nevére az első adat 1705-ből való (Brébb).

Története

1360-ban Gyula fia Drágus kenéz kapta a falut Nagy Lajos királytól. Részben román kisnemesek, részben távol élő magyar nemesek román jobbágyai lakták. A 18. század végén lakóinak fő kereseti forrása a szénégetés volt. Az Olga-forrás kénes-szulfátos vizét a falusiak már évszázadok óta mozgásszervi betegségek gyógyítására használták. 1846-ban Gheorghe Alexi falusugatagi kovács épített rá fürdőházat, amelyet Szőllősy Balázs vármegyei alispán 1861 és 1866 között 30 szobás gyógyszállóvá bővített. Ezt a 20. század első feléig a nyári hónapokban évente 3–400 fürdővendég vette igénybe.

1973-tól Claude Karnoouh, neves francia antropológus végzett terepmunkát a faluban.^[1] 2004-ben Károly walesi herceg látogatta meg és vásárolt itt három fa parasztházat.^[2]

Népessége

• 1838-ban 743 görögkatolikus és 36 zsidó vallású lakosa volt.^[3]
• 1900-ban 1531 lakosából 1341 volt görögkatolikus vallású román, 190 jiddis anyanyelvű zsidó.
• 2002-ben 1184 lakosából 1182 volt román nemzetiségű; 1010 ortodox és 131 görögkatolikus vallású.

Látnivalók

• Ortodox fatemplomát 1531 előtt építették egy közeli faluban. Miután a falu elpusztult, 1600 körül ide hozták át. Először 1626-ban festették ki, ennek a festésnek még látszanak részletei. 1868-ban újrafestették.
• Népi építészet. Parókiaépület (18. század). Faházak, faragott fakapuk, temető, két ványoló, malom, pálinkafőző, kovácsműhely.
• Népművészet. Petru Pop fafaragó műhelye. Parasztingek.
• 1984-ben kéttornyú, meglepő külsejű ortodox kőtemplomot építettek.
• Zsidó temető.^[4]
• A 825 m tszf-i magasságban, a Gutin alatt található, védett Brébi-tó (Tăul Morărenilor) egy földcsuszamlásnak köszönhetően jött létre. Környékének növényritkaságai a kereklevelű harmatfű, a fekete varjúbogyó és a vidrafű.^[5]

Képek

• 
  Fakeresztek
• 
• 
  Az oltárasztal lábazata 1622-ből

Jegyzetek

Források

• Bélay Vilmos: Máramaros vármegye társadalma és nemzetiségei a megye betelepülésétől a 18. század elejéig. Budapest, 1943
• P. Szathmáry Károly: A Tisza bölcsője. II. Vasárnapi Ujság, 1864. III. 20.
• Szilágyi István (szerk.): Máramaros vármegye egyetemes leírása. Budapesten, 1876
• Rudolf Bergner: In der Marmaros. Ungarische Culturbilder. München und Leipzig, 1885

További információk

• A falu bemutatása (románul)
• Pamfil Bilțiu: Crucile mortuare din satul Breb ('Bréb falu sírkeresztjei')
• Fejfák, sírkeresztek (képek)