Bernoulli-számok

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

A Bernoulli-számok a számelméletben előforduló sajátos értékek. A racionális számokból álló Bernoulli-számsorozatot ( ( B n ) n 0 ) {\displaystyle {\bigl (}(B_{n})_{n\geq 0}{\bigr )}} a következő rekurzió határozza meg:

B 0 = 1 , {\displaystyle B_{0}=1,} továbbá
B 0 + 2 B 1 = 0 , {\displaystyle B_{0}+2B_{1}=0,}
B 0 + 3 B 1 + 3 B 2 = 0 , {\displaystyle B_{0}+3B_{1}+3B_{2}=0,}
B 0 + 4 B 1 + 6 B 2 + 4 B 3 = 0 , {\displaystyle B_{0}+4B_{1}+6B_{2}+4B_{3}=0,}
B 0 + 5 B 1 + 10 B 2 + 10 B 3 + 5 B 4 = 0 , {\displaystyle B_{0}+5B_{1}+10B_{2}+10B_{3}+5B_{4}=0,} és így tovább.
Általánosan a következő rekurzív képlettel értelmezzük a sorozatot: B n = 1 n + 1 k = 0 n 1 ( ( n + 1 k ) B k ) {\displaystyle B_{n}=-{\frac {1}{n+1}}\cdot \sum _{k=0}^{n-1}{{\Biggl (}{\binom {n+1}{k}}\cdot B_{k}{\Biggr )}}} .

Így adódik a B 0 = 1 , B 1 = 1 2 , B 2 = 1 6 , B 3 = 0 , B 4 = 1 30 , B 5 = 0 , B 6 = 1 42 , {\displaystyle B_{0}=1,B_{1}=-{\frac {1}{2}},B_{2}={\frac {1}{6}},B_{3}=0,B_{4}=-{\frac {1}{30}},B_{5}=0,B_{6}={\frac {1}{42}},\dots } sorozat.

A definíció alapján kaphatjuk, hogy teljesül a

t e t 1 = n = 0 B n n ! t n {\displaystyle {\frac {t}{e^{t}-1}}=\sum _{n=0}^{\infty }{\frac {B_{n}}{n!}}t^{n}}

sorfejtés. Ebből igazolható, hogy B 3 = B 5 = B 7 = = B 2 k + 1 = = 0 {\displaystyle B_{3}=B_{5}=B_{7}=\cdots =B_{2k+1}=\cdots =0} .

A páros indexű Bernoulli-számok a Riemann-féle zéta-függvény segítségével is definiálhatóak a következőképpen:

B 2 n = 2 ( 1 ) n + 1 ζ ( 2 n ) ( 2 n ) ! ( 2 π ) 2 n . {\displaystyle B_{2n}=2(-1)^{n+1}{\frac {\zeta (2n)\;(2n)!}{(2\pi )^{2n}}}.}

Különféle sorfejtésekben is előfordulnak, például:

k = 0 m 1 k n = 1 n + 1 k = 0 n ( n + 1 k ) B k m n + 1 k ; {\displaystyle \sum _{k=0}^{m-1}k^{n}={1 \over {n+1}}\sum _{k=0}^{n}{n+1 \choose {k}}B_{k}m^{n+1-k};}
t g ( x ) = n = 1 ( 1 ) n 1 2 2 n ( 2 2 n 1 ) B 2 n x 2 n 1 ( 2 n ) ! ; {\displaystyle {\rm {tg}}\left(x\right)=\sum _{n=1}^{\infty }{\frac {(-1)^{n-1}2^{2n}(2^{2n}-1)B_{2n}x^{2n-1}}{(2n)!}};}
c t g ( x ) = n = 0 ( 1 ) n 2 2 n B 2 n x 2 n 1 ( 2 n ) ! . {\displaystyle {\rm {ctg}}\left(x\right)=\sum _{n=0}^{\infty }{\frac {(-1)^{n}2^{2n}B_{2n}x^{2n-1}}{(2n)!}}.}

A Bernoulli-számok számlálói és nevezői

T. Claussen és C. von Staudt egymástól függetlenül a következő tételt fedezte fel:

Ha m 1 {\displaystyle m\geq 1} , akkor ( B 2 m + 1 p ) Z {\displaystyle {\biggl (}B_{2m}+\sum {\frac {1}{p}}{\biggr )}\in \mathbb {Z} } , ahol azon p prímszámokat összegezzük, amelyekre ( p 1 ) 2 m {\displaystyle (p-1)\mid 2m} .

Mivel 2-1=1 és 3-1=2 osztója 2-nek, innen azonnal adódik Rámánudzsan észrevétele, hogy ekkor B 2 m {\displaystyle B_{2m}} nevezője osztható 6-tal.

Aszimptotikus becslés

n nagy értékeire érvényes a következő aszimptotikus formula: | B 2 n | 4 π n ( n π e ) 2 n {\displaystyle \left|{B_{2n}}\right|\sim 4{\sqrt {\pi n}}\left({\frac {n}{\pi e}}\right)^{2n}} .

  • matematika Matematikaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap