Anatolij Tyimofejevics Fomenko

Ez a szócikk sürgős javításra/bővítésre szorul, mert vállalhatatlan, katasztrofális állapotban van. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi. Ha nincs indoklás a vitalapon, bátran távolítsd el a sablont!

Ez a szócikk feltüntet forrásokat, de azonosíthatatlan, hol használták fel őket a szövegben. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts lábjegyzetekkel ellátni az állításokat! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye

Anatolij Tyimofejevics Fomenko
Életrajzi adatok
Született	1945. március 13. (79 éves) Doneck
Ismeretes mint	matematikus topológus egyetemi oktató író fizikus
Iskolái	Moszkvai Állami Egyetem Mechanikai és Matematikai Kara
Tudományos fokozat	a fizikai és matematikai tudományok doktora
Szakmai kitüntetések
az Oroszországi Föderáció Állami Díja VDNKh bronze medal Honorary Academician of VRAL (2016)
A Wikimédia Commons tartalmaz Anatolij Tyimofejevics Fomenko témájú médiaállományokat.

Anatolij Tyimofejevics Fomenko (orosz: Анато́лий Тимофе́евич Фоме́нко) (Doneck, 1945. március 13.) matematikaprofesszor a Moszkvai Állami Egyetemen, az Orosz Tudományos Akadémia tagja.

Anatolij Fomenko a teljes világtörténelmet, különös tekintettel a kronológiát vette össztűz alá ("Új Kronológia"). Például több ezer évet tüntet el nagyvonalúan elméletében, azt állítva, hogy az emberiség írott története nincs még 1500 éves sem, valamikor a 800-as években kezdődött, ezután van kétszáz éves megszakítás, ezekről az esztendőkről ebben a rendszerben nem tudunk semmit, majd 1000-től vannak ismét pontosabb forrásai a történésekről.

Új kronológia

Az Anatolij Fomenko-féle „új kronológia” elmélete az egész időszámítás átrendezését javasolja, amelyet teljesen hibásnak tart. Ilyen módon az ókort a középkorba helyezi. Az alapgondolatot Fomenko az orosz Nyikolaj Alekszandrovics Morozov (1854–1946) munkásságára helyezi, holott előzményei már Jean Hardouin (1646–1729) munkásságában megtalálhatóak. Teóriáit hétkötetes könyvsorozatban tette közzé, amely a Történelem: Fikció vagy tudomány? címet viseli. Az „új kronológia” időbelisége sokkal rövidebb mint a hagyományos időszámításé, mivel egybevonja az ókort és a középkort. Fomenko szerint az emberiség írott történelme nem lehet az i. sz. 800-nál előbbi, 800 és 1000 közötti eseményekről alig lehet tudni valamit, és a legtöbb esemény pedig 1000 és 1500 között történt. A történelemtudomány képviselői elutasítják eme elméletét, áltudományként tartva és módszertanát kétségesnek. Ennek ellenére sok olvasót tett magáévá, ehhez az is hozzájárulhatott, hogy az összeesküvés-elméletek között tartják számon. A Szovjetunió szétesése után nem volt egyedüli jelenség, mivel mások is hasonló elmélettel lepték meg a világot. Ilyen Gleb Vlagyimirovics Noszovszkij, Fomenko egyik társa, vagy Jordan Tabov, bolgár matematikus, aki a Balkánt kutatta.

Története

A történelmi időszámítás hitelességét megkérdőjelező teóriák gyártása már a 17. században elkezdődött. Jean Hardouin felvetette, hogy nagyon sok ókori irat sokkal később születhetett, mint ahogyan a történelemírás kezeli őket. 1685-ben idősebb Plinius Naturalis Historia egyik változatát adta ki, amelyben állítja, hogy az ókori latin és görög szövegeket Benedek-rendi szerzetesek hamisították volna. Hasonlóan Sir Isaac Newton is az ókori időszámítás vizsgálata közben rendellenességeket vélt találni az időszámításban, és saját időszámítást javasolt az argonauták utazására, a trójai háborúra és Róma alapítási időpontjára. 1887-ben Edwin Johnson történész (1842–1901) kifejezte véleményét, miszerint a korai keresztény történelem a második és harmadik századok szüleményei vagy átírásai. 1909-ben Otto Rank (1884–1939) hasonmások létezésére hozta fel a figyelmet a különböző műveltségek írott történelmében. Fomenko 1973-ban figyelt fel Nyikolaj Morozov munkásságára. 1980-ban a Moszkvai Állami Akadémián néhány társával együtt pár kiadványt jelentetett meg Új matematikai módszertan a történelemben címmel. Nemsokára enyhe népszerűség élvezete után Fomenko elmélete nem került elfogadásra. 1996-ig munkássága már magába foglalta egész Oroszországot, Törökországot, Kínát, Európát és Egyiptomot.

Állításai

Fomenko elméletének központjában egy hatalmas nagy szláv–türk birodalom áll, amelyet ő az „Orosz Hordának” nevez. Állítása szerint e birodalom állt Eurázsia történelmének kialakulásának központjában a 17. századig. Az ókori és középkori népek mint a szkíták, hunok, gótok vagy bolgárok, a polézok, drevljánok, besenyők és másokon keresztül, egészen a jelenkori kozákok, ukránok, és beloruszokig mind, mind elemei az egykori „Orosz Hordának”. Fomenko szerint Jézus személye több elem összevonásából adódóan jött létre. A legvalószínűbb törzsalak (prototípus) maga I. Andronikosz bizánci császár (1152–1185) volt. Továbbá, olyan szereplők és személyek tulajdonságainak összeolvasztása mint Elizeus próféta (850-800 Kr. e. ?), VII. Gergely pápa (1020?–1085), Nagy Szent Vazul (330–379), vagy akár Li Jüan-hao kínai császár, aki 1032–48 között uralkodott, Euklidész és Dionüszosz. E sok személy közötti különbséget Fomenko a nyelvek közötti átírásokkal, az időbeli és szempontok különbözőségével magyarázza. Nézőpontja szerint Jézus 1152-ben született és 1185-ben lett keresztre feszítve a Józsué-dombon (törökül Yuşa tepesi) a Boszporusznál. Fomenko hasonló módon összevonja Jeruzsálem, Róma és Trója városát és történelmét, kijelentve, hogy ez valójában „Új Róma” amely Jézus jeruzsálemi bevonulásának színhelye (a 12. és 13. században) s ez nem más mint a Yoros vár (törökül Yoros kalesi). Yoros vártól délre van a Józsué-domb, amely véleménye szerint a biblikus Kálváriával egyenlő. Fomenko állítása szerint a Hagia Szophia nem más, mint Salamon temploma, és Salamont I. Szulejmánnal (1494–1566) azonosítja. Másfelől, szerinte Róma jelenthet több várost vagy királyságot amely különböző helyen, különböző történelmi időben létezhetett.

Módszertan

Fomenko a matematikai statisztikát használja a hasonmások felfedezésére, legyen az történelmi esemény, szereplő vagy egy város, királyság megjelenítése a történelmi könyvek oldalain. Ha a hasonlóság egy bizonyos sorrenden belül esik, akkor azonos eseményről, szereplőről vagy helységről beszélhetünk. Így adódnak a fentebb is említett összevonások vagy például az, hogy a Német-római Birodalom egyenlő a Habsburg Birodalommal. Az ő véleménye szerint nem azonos számú oldalt fog elfoglalni a háborús időkben zajlott események említése, leírása mint a békebeli eseményeké. Ezennel erről egy térképet lehet alkotni a feltüntetett időszámokkal és majd ezeket össze lehet hasonlítani egymás között. Ha a hasonlóság elég közeli, akkor azonosnak számítanak. Például Fomenko összehasonlítja Róma Titus Livius szerint írt történelmét és Róma orosz történészek által leírt történelmét, mint Vlagyimir Szergejevics Szergejev. Ha a kettő elég hasonlóságot (korrelációt) mutat, akkor pont ugyan arról a leírásról van szerinte szó. Korszerű leírásokat is összehasonlít, amelyek különböző időszakok leírásával foglalkoznak, ezzel a csekély hasonlóságokat is „felfedezve”. Ezen fejtegetésekből úgy véli, hogy az ókori Róma és a középkori Róma történelme ugyanaz, mivel magas hasonlóságot mutat. A csillagászati számítások legtöbbjét megbízhatatlannak tartja, mivel a beszámolók vagy hibásak vagy nem létező eseményekről számolnak be. Más, objektívebb módszereket is megbízhatatlannak tart, mint például a szénizotópos kormeghatározást, vagy a numizmatikát is.

A legtöbb hivatásos történész, ahogy Oroszországban, úgy világszerte is, Fomenko nézeteit áltudományosnak tartja.

Publikációi

Matematika

• Mathematical Impressions, by A. T. Fomenko and Richard Lipkin, American Mathematical Society, 1990, 184 pp. ISBN 0-8218-0162-7
• A.V.Bolsinov and A.T. Fomenko : Integrable Hamiltonian Systems: Geometry, Topology, Classification (Hardcover), ISBN 0-415298-05-9
• A.T. Fomenko Differential Geometry and Topology Plenum Publishing Corporation. 1987. USA, Consultants Bureau, New York and London
• A.T. Fomenko Variational Principles in Topology. Multidimensional Minimal Surface Theory. Kluwer Academic Publishers, The Netherlands, 1990
• A.T. Fomenko Topological variational problems. – Gordon and Breach, 1991
• A.T. Fomenko Integrability and Nonintegrability in Geometry and Mechanics. Kluwer Academic Publishers, The Netherlands, 1988
• A.T. Fomenko The Plateau Problem (vols. 1, 2). Gordon and Breach, 1990. (Studies in the Development of Modern Mathematics)
• A.T. Fomenko Symplectic Geometry. Methods and Applications. Gordon and Breach, 1988. Second edition 1995
• A.T. Fomenko, Dao Chong Thi Minimal surfaces and Plateau problem. USA, American Mathematical Society, 1991
• A.T. Fomenko, V. V. Trofimov Integrable Systems on Lie Algebras and Symmetric Spaces. Gordon and Breach, 1987
• A.T. Fomenko, A.A.Tuzhilin Geometry of Minimal Surfaces in Three-Dimensional Space. USA, American Mathematical Society. In: Translation of Mathematical Monographs. vol.93, 1991
• A.T. Fomenko Topological Classification of Integrable Systems. Advances in Soviet Mathematics, vol. 6. USA, American Mathematical Society, 1991
• A.T. Fomenko Tensor and Vector Analysis: Geometry, Mechanics and Physics. – Taylor and Francis, 1988
• A.T. Fomenko, S.V.Matveev Algorithmic and Computer Methods for Three-Manifolds. Kluwer Academic Publishers, The Netherlands, 1997
• A.T. Fomenko, T.L. Kunii Topological Modeling for Visualization. – Springer-Verlag, 1997
• B. A. Dubrovin, S. P. Novikov, A.T. Fomenko Modern Geometry. Methods and Applications. Springer-Verlag, GTM 93, Part 1, 1984; GTM 104, Part 2, 1985. Part 3, 1990, GTM 124.
• A.T. Fomenko, S. P. Novikov The basic elements of differential geometry and topology. Kluwer Acad. Publishers, The Netherlands, 1990
• A.T. Fomenko, A. V. Bolsinov Integrable Hamiltonian Systems: Geometry, Topology, Classification. Taylor and Francis, 2003

Történelem

• A.T. Fomenko et al.: History: Fiction or Science? Chronology 1, Introducing the problem. A criticism of the Scaligerian chronology. Dating methods as offered by mathematical statistics. Eclipses and zodiacs. ISBN 2-913621-07-4
• A.T. Fomenko et al.: History: Fiction or Science? Chronology 2, The dynastic parallelism method. Rome. Troy. Greece. The Bible. Chronological shifts. ISBN 2-913621-06-6
• A.T. Fomenko et al.: History: Fiction or Science? Chronology 3, Astronomical methods as applied to chronology. Ptolemy’s Almagest. Tycho Brahe. Copernicus. The Egyptian zodiacs. ISBN 2-913621-08-2
• Nosovsky G.V., Fomenko А.Т. «Russia. Britain. Byzantium. Rome. History: Fiction or Science? Chronology vol. IV»,— Paris, London, New York: Mithec, Delamere Resources LLC, 2008, 727 pp.
• A.T. Fomenko Empirico-Statistical Analysis of Narrative Material and its Applications to Historical Dating. Vol.1: The Development of the Statistical Tools. Vol.2: The Analysis of Ancient and Medieval Records. – Kluwer Academic Publishers. The Netherlands, 1994
• A.T. Fomenko, V. V Kalashnikov., G. V. Nosovsky Geometrical and Statistical Methods of Analysis of Star Configurations. Dating Ptolemy's Almagest. – CRC-Press, USA, 1993
• A.T. Fomenko New Methods of Statistical Analysis of Historical Texts. Applications to Chronology. Antiquity in the Middle Ages. Greek and Bible History. Vols.1, 2, 3. – Edwin Mellen Press. USA. Lewiston. Queenston. Lampeter, 1999
• Fomenko A.T. «Antiquity in the Middle Ages. Greek and Bible History»,— USA, Lewiston, Queenston, Lampeter: The Edwin Mellen Press, (Scholary Monographs in the Russian Language), 1999
• Fomenko A.T. «Some new empirico–statistical methods of dating and the analysis of present global chronology»,— London: The British Library, Department of printed books. Cup. 918/87, 1981

Források

• Biography and list of his 'New Impressions' art Archiválva 2011. július 16-i dátummal a Wayback Machine-ben (németül)
• Outline of his book in the English language "History: Fiction or Science?".
• Fomenko's Drawings
• New Chronology official site (oroszul)
• New Chronology analysis and criticism (oroszul)
• Fomenko und die „Neue Chronologie“: eine seltsame Debatte innerhalb der russischen Geschichtsschreibung (németül)