1917-es oroszországi forradalmak

Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont! Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját!

Az 1917-es oroszországi forradalmak során a cári rendszert leváltották, majd a bolsevikok vezetésével létrejött a kommunista szovjethatalom.

Előzményei

1917. február 10–11. Pétervárott általános sztrájk tört ki, amely felkelésbe csapott át (február 25–27.)

A februári forradalom

1917. március 15-én II. Miklós cár lemondott. Utóda, Mihály nagyherceg másnap szintén lemondott. Lvov herceg vezetésével ekkor megalakult az első ideiglenes kormány. Július 1-jén megindult a Kerenszkij-offenzíva. Néhány nap múlva, július 3–4-én lezajlott a bolsevikok puccskísérlete, amely megbukott. Lenin ekkor Finnországba menekült. Trockijt, Lunacsarszkijt, Kamenyevet bebörtönözték. Július 22-én Lvov herceg, a miniszterelnök lemondott, utóda Kerenszkij lett.

Szeptember 7–12. (augusztus 25–30.) Kornyilov tábornok ellenforradalmi kísérlete kudarcot vallott. Szeptember 14-én (szeptember 1.) Oroszországot hivatalosan köztársasággá nyilvánították.

Az októberi forradalom

Bővebben: 1917-es októberi orosz forradalom

Az októberi forradalom 1917. november 6–12. (október 24–30.) között volt, melynek során a felkelők a Téli Palota ostroma után az ott székelő Ideiglenes Kormány tagjait letartóztatták. Az ideiglenes kormány vezetője, Alekszandr Fjodorovics Kerenszkij elmenekült. A hatalom a szovjetek kezébe került, Vlagyimir Iljics Lenint megválasztották a létrejövő új kormány, a Népbiztosok Tanácsa elnökévé.

Az év novemberében megtartották az általános választásokat, ahol az eszerek győztek, a bolsevikok csak 25%-ot (9 millió szavazatot) szereztek. 1918. január 5-én összeült az Alkotmányozó Nemzetgyűlés. Egy nap múlva, január 6-án a vörösgárdisták feloszlatták a gyűlést.

Végjáték

1918. március 3. aláírták a breszt-litovszki békét. 1918. július 10-én megalakult az első szovjet alkotmány, majd 1918. július 17-én kivégezték II. Miklóst és családját.

Utóélete

Bővebben: A Szovjetunió története

A forradalmak következtében kitört az oroszországi polgárháború. A forradalom hatására – több évnyi belharc után – megszületett a Szovjetunió, mely Lenin, majd később Joszif Visszarionovics Sztálin vezetésével minden idők egyik legvéresebb diktatúrájává, valamint a világ egyik szuperhatalmává vált.

Források

• Mihail Heller – Alexandr Nyekrics – Orosz történelem I-II. Budapest, 2003. Osiris Kiadó Kft. ISBN 978-963-389-546-7
• Font Márta – Krausz Tamás – Niederhauser Emil – Szvák Gyula: Oroszország története. Budapest, 2001. Pannonica Kiadó. ISBN 978-963-9252-37-0

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz 1917-es oroszországi forradalmak témájú médiaállományokat.

• 1917 kronológiája
• Oroszország 1917–1922
• Az orosz forradalom^{[halott link]}
• A Nagy Októberi Szocialista Forradalom
• Az orosz hadsereg agóniája – 1917
• Április 22-én történt – Lenin születése

Ez a történelmi tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!