Ószadova

Ószadova (Sadova Veche)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Bánság
Fejlesztési régió	Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Krassó-Szörény
Község	Temesszlatina
Rang	falu
Községközpont	Temesszlatina
Irányítószám	327363
SIRUTA-kód	54092
Népesség
Népesség	290 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	1
Földrajzi adatok
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 14′ 56″, k. h. 22° 17′ 52″45.24888889, 22.2977777845.248889°N 22.297778°EKoordináták: é. sz. 45° 14′ 56″, k. h. 22° 17′ 52″45.24888889, 22.2977777845.248889°N 22.297778°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Ószadova témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Ószadova, 1911-től 1918-ig Ószagyva (románul: Sadova Veche, németül: Altsadowa) falu Romániában, a Bánátban, Krassó-Szörény megyében.

Fekvése

Karánsebestől 21 km-re dél–délkeletre, a Temes bal partján, az E70-es főút mentén fekszik.

Nevének eredete

Neve az ősszláv *sadja 'korom' szóból származik és rokon a Zagyva folyó nevével. Patakjáról kapta és annak sötét színére utalt. Első említései: Zadwa (1467), Also-Zadwa (1513), Zadowa (1576). A helységnévrendezés idején nevét a község fellebbezése ellenére változtatták meg.

Története

1603-ban a Fiáth család és Bakócziné három-három, Flore Miklós és Gerlistyei György egy-egy porta után adóztak.

Egy rácnak mondott lakója, bizonyos Rovin János saját vallomása szerint 1552-ben született, tehát halálakor, 1724-ben 172 éves lett volna. A krasznahorkai várban őriznek róla egy festményt. A hosszú élet titkaként a bőségesen fogyasztott tejet és a hamu alatt sütött kukoricapogácsát nevezte meg.

1775-ben az Oláh–Illír Határőrezred szlatinai századához sorolták.

1790 után költöztették mai helyére a Szadova-patak mellől, a Paroza-hegy nyugati lejtőjéről.

1833-ban csehországi németek települtek be, de többségük nemsokára Temesőrre és Wolfsbergre költözött tovább. Negyven német család maradt itt véglegesen. Román lakói ekkor áttelepültek Újszadovára.

1873-ban Szörény vármegyéhez csatolták, majd 1880-tól 1926-ig Krassó-Szörény vármegyéhez tartozott.

Népessége

• 1900-ban 589 lakosából 542 volt német, 20 román és 15 cigány anyanyelvű; 561 római katolikus és 15 ortodox vallású.
• 2002-ben 301 lakosából 229 volt a román és 70 a német nemzetiségű; 173 ortodox, 97 római katolikus és 25 baptista vallású.

Források

• Pesty Frigyes: A Szörényi Bánság és Szörény vármegye története. I–III. Bp., 1877–78

Jegyzetek

Külső hivatkozások

• A faluból elszármazott németek honlapja (németül)
• Fotó a falu római katolikus templomáról
• Több fotó a templomról és orgonájáról (németül)